A színházról

A színházról

2020.04.29. ÁLLÁSPONT 0

A Győri Nemzeti Színház 1978-as megépítése óta a “sísánc”-os tetejével a város egyik legismertebb arculati eleme lett. Győr új polgármestere húsvét előtt azzal a javaslattál állt elő, hogy 42 év után a győri társulat (a Győri Balett társulatával és a Győri Filharmonikus Zenekarral együtt) új épületbe költözzön a Városréten megépülő kulturális központba, és a jelenlegi épület helyén a Belváros egy új parkkal gazdagodjon. A színház épületének felújítására egyébként Győr a Modern Városok program keretében nyert elvi támogatást, tervek is készültek, de a folyamat bizonyos okok miatt egyelőre lelassult.

A Győri Nemzeti Színház 1979-ben. Kép forrása: Régi Győr

Ejtsünk pár szót a közbeszédbe frissen bedobott bontásról és költözésről!

Kampányunk egyik fő eleme volt a város parlagon heverő barnamezőinek hasznosítása. Ezek a területek jelentik Győr fejlődésének kulcsát. Sebként tátonganak évtizedek óta a város szövetén, ezek közül pedig az egyik legnagyobb az Árkád mögötti terület.

Örülünk, hogy az új városvezetésben két civil képviselőnk is tevékenykedhet a választók bizalmából, és örülünk, hogy az új polgármester nyitottan áll javaslatainkhoz.

A belváros jelenleg is túlzsúfolt, és ahogy az elhangzott e téma kapcsán, a színház épületének növelése csak rontana a környék helyzetén (a felújítás során ugyanis oldalirányba bővülne az épület). A belváros közlekedési problémáit sem lehet egy csapásra megoldani, de talán teret nyer az a szemlélet, hogy nem kell mindenáron plusz forgalmat becsatornázni erre a területre, hanem nyitottabbá, zöldebbé kell tenni.

Egy park létesítése vonzó lehet ebből a szempontból. Amikor ősszel egyedüli indulóként valós programot hirdettünk, másik fontos sarokpontjaként a város zöldterületeinek megóvását, sőt, növelését jelöltük meg kiemelkedő célként. Ezt pedig sorra vették át a politikai pártok mindkét oldalon, és a polgármester javaslatából az olvasható ki, hogy ő megértette, miért fontos ez. Minden olyan elképzelést üdvözlünk, mely Győrt közelebb viszi a természethez, s ezáltal az itt élőknek, az ide látogatóknak egészséges környezetet igyekszik teremteni.

Az épített örökségünk egy másik aspektus.

Láttuk, hogy az előző városvezetés hogyan bánt el az Ifiházzal. A bontás után még mindig lett volna lehetőség ott is egy szabadidőpark létesítésére (volt is erre javaslat), végül parkolóház épült a helyén, ami nyilvánvaló tette akkor mindenki számára, hogy nem kívánnak azon a beszűkült – és egy XXI. századi város jövőjének szempontjából hibás – szemléleten változtatni, hogy egy város elsődleges feladata a gépjárműforgalom igényeinek maximális kiszolgálása.

Egy valóban élhető város legfőbb ismertetőjele, hogy az egészséges minimumra csökkenti a gépjárműforgalmat a belső terein, és átadja azokat a gyalogosoknak, kerékpárosoknak.

A Győri Nemzeti Színház épülete építészeti szempontból hordoz egyedi jegyeket (érdekes például, hogy sísáncként vonult be a köztudatba, és a tetőszerkezetben egy sífelvonó kábelei kerültek beépítésre), ám ezek az építésének idejében számítottak kuriózumnak azóta a szakma messze meghaladta azokat. Vannak bizonyos fizikai korlátai, amelyek miatt nem képes megfelelni a jelenkorban a színházi és a balettművészeti elvárásoknak. Hogy erre alkalmassá váljon, komoly átalakításokon kellene átesnie.

Egyesületünk ars poeticája az, hogy tiszteletben tartva Győr értékeit, újakkal bővítsük azokat.

A Civilek Győrért elképzelése a Városrétről

Az Árkád mögött egyesületünk egy modern városközpont vízióját tárta a győriek elé tavaly ősszel. Ebbe a koncepcióba beleillik egy új kulturális központ, amely otthont ad mind a színháznak, a balettnak, mind pedig a Győri Filharmonikus Zenekarnak. A kulturális központ akár az új városrész arculatának első eleme is lehetne, mely meghatározza a további fejlesztések irányát, és nem úgy lóg ki a környezetéből, ahogy a mostani színház épülete telepedett rá a belvárosra. A korábbi elhibázott építészeti döntéseket a Belvárosban nagyon nehezen lehet már kijavítani. De az Árkád mögötti területen, annak adottságai miatt lényegesen kevesebb a hibalehetőség, és viszonylag szabadabb kezet ad a városnak abban, hogy döntsön a Városrét jövőbeni arculatáról.

Minden olyan javaslatot megvitatásra érdemesnek tartunk, mely globális megoldást kínál erre a helyzetre, a győriek javát és a környezet védelmét szolgálja, és nem utolsó sorban Győr azon intézményeinek érdekeit, melyek arra a helyre emelték a várost országos, európai és világszinten, ahol jelenleg is áll, és ahonnan általuk még tovább emelkedhet.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük