A színházról

A Győri Nemzeti Színház 1978-as megépítése óta a “sísánc”-os tetejével a város egyik legismertebb arculati eleme lett. Győr új polgármestere húsvét előtt azzal a javaslattál állt elő, hogy 42 év után a győri társulat (a Győri Balett társulatával és a Győri Filharmonikus Zenekarral együtt) új épületbe költözzön a Városréten megépülő kulturális központba, és a jelenlegi épület helyén a Belváros egy új parkkal gazdagodjon. A színház épületének felújítására egyébként Győr a Modern Városok program keretében nyert elvi támogatást, tervek is készültek, de a folyamat bizonyos okok miatt egyelőre lelassult.

Ejtsünk pár szót a közbeszédbe frissen bedobott bontásról és költözésről!

Kampányunk egyik fő eleme volt a város parlagon heverő barnamezőinek hasznosítása. Ezek a területek jelentik Győr fejlődésének kulcsát. Sebként tátonganak évtizedek óta a város szövetén, ezek közül pedig az egyik legnagyobb az Árkád mögötti terület.

Örülünk, hogy az új városvezetésben két civil képviselőnk is tevékenykedhet a választók bizalmából, és örülünk, hogy az új polgármester nyitottan áll javaslatainkhoz.

A belváros jelenleg is túlzsúfolt, és ahogy az elhangzott e téma kapcsán, a színház épületének növelése csak rontana a környék helyzetén (a felújítás során ugyanis oldalirányba bővülne az épület). A belváros közlekedési problémáit sem lehet egy csapásra megoldani, de talán teret nyer az a szemlélet, hogy nem kell mindenáron plusz forgalmat becsatornázni erre a területre, hanem nyitottabbá, zöldebbé kell tenni.

Egy park létesítése vonzó lehet ebből a szempontból. Amikor ősszel egyedüli indulóként valós programot hirdettünk, másik fontos sarokpontjaként a város zöldterületeinek megóvását, sőt, növelését jelöltük meg kiemelkedő célként. Ezt pedig sorra vették át a politikai pártok mindkét oldalon, és a polgármester javaslatából az olvasható ki, hogy ő megértette, miért fontos ez. Minden olyan elképzelést üdvözlünk, mely Győrt közelebb viszi a természethez, s ezáltal az itt élőknek, az ide látogatóknak egészséges környezetet igyekszik teremteni.

Az épített örökségünk egy másik aspektus.

Láttuk, hogy az előző városvezetés hogyan bánt el az Ifiházzal. A bontás után még mindig lett volna lehetőség ott is egy szabadidőpark létesítésére (volt is erre javaslat), végül parkolóház épült a helyén, ami nyilvánvaló tette akkor mindenki számára, hogy nem kívánnak azon a beszűkült – és egy XXI. századi város jövőjének szempontjából hibás – szemléleten változtatni, hogy egy város elsődleges feladata a gépjárműforgalom igényeinek maximális kiszolgálása.

Egy valóban élhető város legfőbb ismertetőjele, hogy az egészséges minimumra csökkenti a gépjárműforgalmat a belső terein, és átadja azokat a gyalogosoknak, kerékpárosoknak.

A Győri Nemzeti Színház épülete építészeti szempontból hordoz egyedi jegyeket (érdekes például, hogy sísáncként vonult be a köztudatba, és a tetőszerkezetben egy sífelvonó kábelei kerültek beépítésre), ám ezek az építésének idejében számítottak kuriózumnak azóta a szakma messze meghaladta azokat. Vannak bizonyos fizikai korlátai, amelyek miatt nem képes megfelelni a jelenkorban a színházi és a balettművészeti elvárásoknak. Hogy erre alkalmassá váljon, komoly átalakításokon kellene átesnie.

Egyesületünk ars poeticája az, hogy tiszteletben tartva Győr értékeit, újakkal bővítsük azokat.

Az Árkád mögött egyesületünk egy modern városközpont vízióját tárta a győriek elé tavaly ősszel. Ebbe a koncepcióba beleillik egy új kulturális központ, amely otthont ad mind a színháznak, a balettnak, mind pedig a Győri Filharmonikus Zenekarnak. A kulturális központ akár az új városrész arculatának első eleme is lehetne, mely meghatározza a további fejlesztések irányát, és nem úgy lóg ki a környezetéből, ahogy a mostani színház épülete telepedett rá a belvárosra. A korábbi elhibázott építészeti döntéseket a Belvárosban nagyon nehezen lehet már kijavítani. De az Árkád mögötti területen, annak adottságai miatt lényegesen kevesebb a hibalehetőség, és viszonylag szabadabb kezet ad a városnak abban, hogy döntsön a Városrét jövőbeni arculatáról.

Minden olyan javaslatot megvitatásra érdemesnek tartunk, mely globális megoldást kínál erre a helyzetre, a győriek javát és a környezet védelmét szolgálja, és nem utolsó sorban Győr azon intézményeinek érdekeit, melyek arra a helyre emelték a várost országos, európai és világszinten, ahol jelenleg is áll, és ahonnan általuk még tovább emelkedhet.