KELETI VÁROSKÖZPONT

KELETI VÁROSKÖZPONT

2019.08.21. ÁLLÁSPONT Városrét 1

Avagy ki az iparral és súlyos lenyomataival a városból!

Győrben gombamód szaporodnak a különböző épületek, létesítmények, ezek nagy része persze olyan helyen, ahol a legkönnyebb építkezni. Manapság nem számít, ha ez a természet leigázásával, vagy a város történelmi helyszíneinek megcsúfolásával jár, és még az sem lehet akadály, ha hiányzik a teljes infrastruktúra.  A beruházó jön, beruház, mert megteheti. Majd árgus szemekkel kutatja a következő helyszínt ahol újabb mézes-mázas, ínycsiklandozó névre keresztelt szögletes, „modern” – valójában profit-maximalizált – lázálmait megvalósíthatja. Egy jó látványterv, és kezdődhet az újabb „móka”.

Levendula Parkváros az amúgy is iszonyatosan túlzsúfolt Szabadhegyen – A közlekedés majd csak megoldódik magától… (forrás: www.levendulaparkvaros.hu)

Eközben a város tele van a korábbi sikereiből visszamaradt „szeméttel” és szennyeződéssel, amelyhez persze senki nem nyúl, mert az túl körülményes, meg nem is lehet rajta eleget keresni. A teljesség igénye nélkül nézzük csak meg hogyan néz ki pl. Gyárváros nyugati része, Nádorváros és Jancsifalu találkozása, Adyváros egyes részei, Sziget vagy talán a legmarkánsabban kiemelhető terület: a Városrét. (De akár még a Belváros környékén is találkozhatunk máig elvarratlan szálakkal.)

Ha felmegyünk a Püspökvár kilátójába, azt vesszük észre, hogy Győr tele van foltokkal, értékes területekkel, amelyeket nem használ fel évtizedek óta.

De még csak a rendre való törekvést sem lehet érzékelni a mai napig. Közben persze Győr folyamatosan tolja ki a határait, megnehezítve ezzel az agglomeráció dolgát.

Óriási lehetőségek a Városréten. Mi lesz a sorsa? Kihasználjuk, vagy felhasználjuk?

Szóval itt ez a Városrét, sajnos szennyezett terület, de mégis egy magáért beszélő – vagy ordító(?) – értékes földdarab. Terjedelme legalább másfélszerese a mai Belvárosnak. Voltak már próbálkozások a Városrétet illetően, de olyat még nem láttunk – vagy nem láthattunk -, ami a területet egyben kezelte volna, illetve Győr szerves, kapcsolódó részeként. A köz számára bemutatott koncepciókban mindig csak a leendő új épületek kaptak főszerepet.

Sajnos az a tapasztalat, hogy városunkban már jó ideje nem egységes koncepcióban gondolkoznak, hanem többnyire egymástól szinte függetlenül el-elpotyogtatott kirakat-beruházásokban.

Rövidtávon ez látványos lehet, de hosszútávon ez helytelen szemléletmód és káros folyamat mind Győrre, mind a környékre nézve. A Városrét esetében ezt a hibát nem szabad elkövetni!

Ez már az a jövő, ami a szlogenben is szerepel?

A helyszín tökéletesen alkalmas többek között arra, hogy felszabadítsa a mai Belvárost a folyton nagyot villantani akaró beruházási láztól, hogy összekapcsoljon, átmenetet képezzen több városrész között is, hogy ügyesen kezelje az alkalmanként hatalmasra duzzadó városi embertömeget, hogy okosan bánjon és kivezesse az Óvárosból a gigafesztiválok terhét, hogy felvonultasson egy sor forradalmi megoldást a jövőből mind építészetileg, mind technológiailag, mind (tömeg)közlekedés tekintetében, mind környezettudatosságban.

Ide a jövő városrészét kell megálmodnia egy szakmailag alkalmas csapatnak, és a megálmodott műhöz észszerű keretek között, vagy talán egy kicsit azon is túl kitartóan ragaszkodni és megvalósítani.

Aminek pedig mennie kell a területről, annak mennie kell, különben még pár évtizedig gurítjuk tovább magunk előtt ugyanazt a problémát. (Teljességgel érthetetlen például, hogy még mindig a szesz-szagot kell szívni a város közepén. Mert ez a terület mára már gyakorlatilag a város közepe lett.)

Egy lehetséges elképzelés a Városrét kialakítására Víziváros felől az Óváros fele nézve (vázlatterv: Martini Gábor)

De milyen is lenne ez a városrész? Alapvetően a közlekedési formákat kellene „feltalálni” és azokra tervezni az egész hálózatot. A jövő városában a mai értelemben vett autózás el fog tűnni, mert el kell tűnnie, hogy egy város működőképes és élhető lehessen. Főszerepben tehát az utcákon az emberek, és a tömegközlekedés. Ezzel párhuzamosanegy hatalmas, városi kertben kell itt gondolkodni. Az utcákat nagy-növésű fák szegélyeznék két oldalról fasorként. A koncepció: város a kertben. Alapvetően így épülne ki a rendszer. Illetve még egy alapvető szempont: a teljes akadálymentesítés.

Az épületek megtervezésére csak ezután kerülhetne sor, azaz nem az épületekhez tervezünk fácskákat, hanem a szakmai csapat által kigondolt növényzet-úthálózat együttese által kiadódó szabad helyre tervezünk épületeket! (Ehhez nyilván szemléletváltás kell elsősorban, hogy ne a profit legyen az elsődleges.) Így létrejönne egy igazi élő és burjánzó élettér. Az épületek pedig legyenek változatosak, jellegzetesek, izgalmasak, de mindezt egyszerűen és elegánsan tegyék, ne fennhéjázóan és hivalkodón. Az utcák minden időjárási viszonyok közt jól használhatóak legyenek, ezzel is elősegítve az állandó mozgást. Ha úgy tetszik, legyen az egész egyfajta játszótér, vagy kalandpark minden korosztálynak, mert aki nem felejt el kedélyesen játszani, az marad mindig fiatal.

A megszokottól eltérő szemlélettel kialakított városrész, ahol nem az épületek elhelyezése az első (vázlatterv: Martini Gábor)

A területet tehát egyben kell kezelni, nem pusztán feldarabolni, majd kiosztani a parcellákat társasház építés céljából. Az már csak hab lenne a tortán, ha végre visszakanyarodnánk építészetileg a magyar gyökereinkhez, melyeket már vagy 100 éve nem keresünk, vagy nem találunk. Olyan környezetben, ahol az ember nap mint nap büszkén és könnyeden lép az utcára, ott a hangulat is nagyságrendekkel jobb, az emberek könnyedebbek, hatékonyabbak.

De nem csak önmagával kell összhangba hozni a Városrétet, hanem megfelelő módon be kell illeszteni a város vérkeringésébe.

A közelben lenne például az új fő közlekedési központ, melyhez kiválóan kapcsolható lenne a most tárgyalt keleti városközpont. A leírtak természetesen nem valósulhatnak meg egyik napról a másikra, ez egy tudatos tervezési folyamat. A Civilek Győrért Egyesület számára ez jelenti az innovatív szemléletet, ezért ezt képviseli. A fenti vázlatos tervek egyelőre csak elképzelések, iránymutatások. Azonban a városban bőven akadnak tehetséges emberek, akik egy ilyen küldetést sikerrel végig tudnak vinni. Miért ne történhetne ez meg a mi városunkban, Győrben?

MARTINI GÁBOR
2019. június 25.

CIVILEK GYŐRÉRT EGYESÜLET

One Response

  1. […] Az Árkád mögött egyesületünk egy modern városközpont vízióját tárta a győriek elé tava…. Ebbe a koncepcióba beleillik egy új kulturális központ, amely otthont ad mind a színháznak, a balettnak, mind pedig a Győri Filharmonikus Zenekarnak. A kulturális központ akár az új városrész arculatának első eleme is lehetne, mely meghatározza a további fejlesztések irányát, és nem úgy lóg ki a környezetéből, ahogy a mostani színház épülete telepedett rá a belvárosra. A korábbi elhibázott építészeti döntéseket a Belvárosban nagyon nehezen lehet már kijavítani. De az Árkád mögötti területen, annak adottságai miatt lényegesen kevesebb a hibalehetőség, és viszonylag szabadabb kezet ad a városnak abban, hogy döntsön a Városrét jövőbeni arculatáról. […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük