Március 19-én 120 éves a győri városháza

1900. március 19-én, 120 éve adták át ünnepélyesen az új győri városházát.

Győr első városháza a mai Széchenyi tér észak-keleti sarkán állt, mai formáját a XVIII. század végén nyerte el. A huszadik században itt működött a városi rendőrség, majd a megyei könyvtár, később a múzeum régészeti raktára volt itt. 1993 óta Győr Város Levéltára működik benne.
Már a XIX. század első felében kezdte kinőni a hivatali apparátus ezt az épületet, de a bővítésére anyagi eszközök hiányában nem volt lehetőség, és a század végéig nem is került rá sor.

Bisinger József üvegmester 1843-ban kelt végrendeletében vagyonát a városra hagyta, melynek felhasználásáról akként rendelkezett, hogy azt egyebek mellett a városháza bővítésére fordítsák. 1888. március 20-án Egerváry József javaslatára került napirendre a hagyaték felhasználásával a városháza bővítése vagy egy új városháza építése. A város végül egy új, minden igényeket kielégítő, a város nagyságát szimbolizáló városház építése mellett döntött, helyéül pedig 1892-ben az akkoriban kiépülő Szent István utat szemelte ki.
Az új városházát egy kétemeletes, tornyos épületként álmodták meg, egy fő- és esetleg két melléklépcső feljárattal, alagsorral, melynek tornya a tűztoronyként funkcionálnia a korábban lebontott, az egykori Fehérvári kapura épített tűztorony helyett, annak emléket állítva. Hübner Jenővel 1894. szeptember 29-én kötöttek szerződést a tervek elkészítésére, aki egy év alatt el is készült azokkal. A közgyűlés 1896. április 27-én hagyta jóvá az új városháza terveit, és a május 14-én tartott milleniumi ünnepség keretében Zechmeister Károly végezte el az első kapavágást. Az alapozás októberben indult, és november végére már el is készültek vele. A város legjobb iparosai dolgoztak az építkezésen, a segédmunkára pedig szinte korlátlan munkaerő állt rendelkezésre a környéken. A bokrétaünnepséget 1897. május 23-án tartották, 1898. április közepén pedig felkerült az elbontott tűztorony harangja a városháza tornyába. Júniusban már a külső vakolást végezték, és augusztustól megkezdődhetett a hivatalok beköltése az új épületbe. A polgármesteri fogadószoba, melyben két műmárvány oszlopot helyeztek el, október elején készült el, az Opitz Lajos készítette óra november 18-án került fel a toronyba, a közgyűlési termet pedig 1899 elején fejezték be.
Az ünnepélyes avatóünnepséget 1900. március 19-én, József napon tartották. Ekkor helyezték el az aulában (nem a mai helyén) Mátray Lajos carrarai márványból faragott életnagyságú Bisinger-szobrát is, mellyel a város jótevője előtt kívánt tisztelegni Győr polgársága. Elkészültekor a győri városháza a Dunántúl építészetének legjelentősebb alkotása volt, mind a szakma, mind pedig a sajtó szuperlatívuszokban nyilatkozott róla.