MÉLTÓSÁGOT GYŐR ELSŐ SÉTÁLÓUTCÁJÁNAK!

MÉLTÓSÁGOT GYŐR ELSŐ SÉTÁLÓUTCÁJÁNAK!

2019.09.23. ÁLLÁSPONT Belváros Környezet 0

Avagy, hogyan kelthetnénk életre az egykor szebb napokat látott Baross utat?

Egyszer fent, egyszer lent – mint tudjuk -, és ezt a jelenséget a Baross út is nagyon jól ismeri. Élete során megadatott neki bőven a dicsőségből és a pusztulásból is. Hogy csak pár mérföldkövet említsünk: volt már itt mesés reneszánsz várkapu – a Fehérvári kapu -, a fölébe épült Tűztorony – mely „fejlődés” címszó okán került eltörlésre -, modern áruházak – melyek ma már talán még egykori önmaguk árnyékainak sem nevezhetők -, és az autós forgalom porából sétálóutcai rangra emelt, polgári élettel teli nyüzsgő élet.

Azt gondoljuk, a Baross út legutóbbi jól meghatározható korszaka az elmúlt bő egy évtizedre tehető. Ez párhuzamosan igaz lehet az egész belvárosi életre, építészetre, kultúrára, vagy a városképre is. A Széchenyi tér 2010-es rendezésével és átadásával kezdve fokozatosan alakult át a belvárosi élet. Győrnek szerencsés gazdasági helyzetéből adódóan igencsak látványos dolgokat állt módjában felvonultatni, és ezt nem is volt rest megtenni. Az egyébként mindenképpen újragondolásra és újjáépítésre szoruló Széchenyi teret és elavult burkolatát így elfedhette az impozáns térkő. Ugyanez történt a kis utcácskákkal is, aztán nem kellett sokat várni, hogy 2014-ben végül a Dunakapu tér is erre a sorsa jusson.

Eközben a Baross úti élet szép lassú haldoklásnak indult. Az új győri (előkelő?) „tengely” a Széchenyi – Dunakapu tér, vagyis Czuczor és a Jedlik utca vonala lett.

Ahogyan keltek életre a vendéglátóhelyek az új tengely mentén, úgy kezdett el sorvadozni a Baross út. (Egyébként nem elhanyagolható tény, hogy ugyanez történt a tengelytől keletre és nyugatra eső belvárosi részekkel is.) A Baross útról eltűntek az éttermek, aztán eltűntek a kiskocsmák, mentek a kávézók, a fagyizók, és közben a „menő” üzletek is kámforrá váltak, alig maradt nyoma a felsoroltak közül párnak.

A mostani írásunknak nem célja, hogy ezen jelenség okait boncolgassa, netán feltárja – ezt talán majd máskor megtesszük. Valószínűleg egyszerre találhatnánk helyi (városépítési, városvezetési, stratégiai) és általános (társadalmi átalakulás, technológiai haladás, óriás cégek megjelenése) okokat is, amiért ez így alakulhatott.

Ami megtörtént, azon változtatni nem tudunk, a jövőt viszont alakíthatjuk. Azt gondoljuk, az érdemi fejlődéshez elsősorban soha nem a pénz a legfontosabb tényező, sokkal inkább a képzelőerő és az emberek tenni akarása, együttműködése. Ilyen gondolatok nyomán jutottunk el a Baross út általunk javasolt megújításához.

A Civilek Győrért Egyesület látomása szerint a Belváros Óvárossá fog alakulni, erre kell törekednünk. Mindenképp érdemes volna megőriznünk ezt az egyedülálló városi kincsünket. Egészen közel a mai belvároshoz, ott fekszik a Városrét, amit szigorúan városi kezelésbe kell venni, és a korszerű törekvéseket és szemléletmódot ott kibontakoztatni és megtestesíteni. Ez azt jelenti, hogy a Baross út hajdani kereskedelmi főútvonal, illetve nagy forgalmat lebonyolító szerepe meg fog szűnni, mint ahogyan ez már gyakorlatilag be is következett a történelem alakulása során és legújabban a fent említett „tengely” létrejöttével.

Említettük már a térkövezési lázat is – amely egyébként nem csak helyi, hanem ugyanúgy országos jelenség. Alapvetően nagyon szép dolog a térburkolat, csak az a gubanc, hogy az ember már napszemüveg nélkül nem tud nyáron az utcára menni, mert szinte megvakul a káprázatban, illetve a faltól-falig burkolási elképzelések miatt az utcák forró katlanná változnak. (Csak egy példa: az amúgy parádés Győrkőc fesztiválon ténylegesen el lehet ájulni a melegben.) A belvárosi föld már szinte nem kap levegőt, éjszaka a városba visszatérve az embernek olyan érzése van, mintha egy üzembe lépett volna be, ahol a gépek ontják magukból a hőt.

Ezekre rácáfolva játszunk el egy kicsit a gondolattal, hogy a Baross utat nagyra növő fákkal ültetjük be. Mivel a már meglévő fákat bántani nem szeretnénk, legyen a fasor középen, hogy afféle természetes lefedést adjon az egész utcának. A sétálók és üzletbe igyekvők így is elférnének, még arra is lenne mód, hogy új teraszok nyíljanak. Sőt, mivel elméletünk szerint a városi polgár igencsak vágyakozik a természet után, feltételezzük, az év bármelyik részén sokkal szívesebben járna erre bárki. Még az is, akinek amúgy itt nem akad dolga feltétlenül. Fentről pedig nyaranta szinte folyóként öntené el a fák lombja a térszínen közlekedő emberek seregét, télen pedig pompás kivilágítással tenné felejthetetlenné a növényzet a városi élményt.

Összességében örvendetes dolog, amikor a turistáktól lelkendezve halljuk, hogy milyen szép város ez a Győr. Ugyanakkor óvatosan kell bánni az ilyen véleményekre támaszkodó igazolásokkal, ugyanis ha vendégségbe megyünk, mi is csak a kirakatot látjuk, a teljes képet csak a bent élők látják igazán. Alakítsuk tehát Győrt elsősorban a győriek igénye alapján, és hozzuk vissza a természetet! Tehát ne a keréken guruló, óriásládákba csomagolt változatot, hanem azt, amelynek igazi kapcsolata van az anyafölddel!

MARTINI GÁBOR
2019. szeptember 23.

CIVILEK GYŐRÉRT EGYESÜLET

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük