GYŐR A SPORTVILÁGBAN

Nem a legkönnyebb ebben a kérdéskörben úgy nyilatkozni, hogy ne keltsünk feszültséget, mivel a témában kevésbé jártas (nem csak győri) polgártársaink érvelési rendszere kimerül abban, hogy Győr sikeres sportváros, mivel a női kézilabdában a városi csapat a Bajnokok Ligája jelenlegi címvédője, vagy azért, mert számtalan olimpián, világbajnokságon és kontinens-viadalon jelentős eredményeket elérő kajak-kenus sportolót adtunk az országnak, nem beszélve arról, hogy Borkai Zsolt személyében egy olimpiai bajnok a település polgármestere.

Először talán azt érdemes tisztáznunk, hogy a felkészülés jellegéből fakadóan hány ágra osztható a sport fogalma.

1. Profi sportolók: élsportolók, elit sportolók. Ők a legszűkebb réteg, akiknek a foglalkozása a sport köré épül, a legtöbb esetben edző(k) segíti(k) a felkészülésüket.
2. Amatőr sportolók: egyesületi sportolók. Olyan emberek, akik rendszeresen, sok esetben edzésterv alapján készülnek fel és versenyeken vesznek részt.
3. Rekreatív sportolók: hobbi sportolók. Azon emberek, akik nem feltétlenül rendszeresen, saját szisztémájuk alapján edzenek, és nem járnak versenyekre, inkább saját egészségük és szórakozásuk kedvéért sportolnak. Ide tartoznak a csoportos fitnesz és egyéb termi edzések, itt közösségben, edzésterv alapján mozognak.

A sport, ha megfelelő módon támogatják és a megfelelő szakember-gárdával rendelkezik, akik optimálisan használják fel az egyesület anyagi forrásait, a mozgáskultúra, testnevelés-kultúra átadásával, tanításával hozzájárul az emberek jobb egészségéhez és összetartó közösségeket kovácsol. A fent említett ágak egymásra épülnek és korunk világában már egymás nélkül nem is létezhetnek, mert állandó körforgásban vannak.

Elmondhatjuk, hogy a sportolók jelentős többségét a rekreatív és az amatőr sportolók teszik ki, úgy kb. 90%-át és a profi sportolók az alsóbb ágak felfejlődött sportolóiból kerülnek ki. E gondolatmenet alapján érdemes a lakosság által folytatott sportba fektetni, mivel a nagy számok törvénye szerint dolgozik ez a rendszer is. Minél több a próbálkozó, annál nagyobb számban kerülnek ki élsportolók közülük. Nyilván az elit sport már a nagyvilágban kialakult (elsősorban?) üzleti tevékenység is, mivel más országokból, városokból meg lehet venni a készterméket – sportolót -, de ezek az üzleti modellek csak addig működnek, míg van benne pénz, mert annak hiányában ezek a rendszerek általában nagyon hamar össze szoktak omlani – lásd: női kézilabda, Hypo Niederösterreich.

Nehéz kimondani, de a város női kézilabda csapata már csak a nevében magyar és a nevében győri. Véleményünk szerint a legszebb siker az, amit saját szülőfölded neveltjeivel tudsz véghez vinni. Igen, szépek a mai sikerek is, de egy klasszikus idézettel élve a messziről jött ember „nem a mi kutyánk kölyke.” Ugyan adnak ezek a sikerek a szurkolás révén némi sportkulturális élményt, fellendülést, de ha nem tudunk kiállítani egy második vonalat sajátjainkból és beomlik a rendszer, a felhalmozott élmények és fellendülés egy szemvillanás alatt elveszik.

Az, hogy sport terén Győr ott legyen az elsők között, nem a nagy értékű bevásárláson múlik, hanem befektetéseket kell tenni a jövőbe, jó szakembereket képezni és olyan egyesületeket létrehozni vagy átalakítani, melyekben olyan közösségi egységek formálódnak, melyek egymást húzzák a siker felé és fejlődésre készteti az egyéneket. De ezekben a támogatásokban, építkezésekben nem lehetnek olyan eltérések, hogy az egyiknek mindent, a másiknak meg csak éppen valamit, vagy éppen semmit. A testnevelés kultúra oktatásával ha meg tudunk fogni egy embert a sportvilágában, az nem csak az egészségi állapotát javíthatja, hanem az illető – ha jól képezzük – továbbadja gyermekeinek, barátainak, ismerőseinek a sport szeretetét és az arról tanultakat.

„A sport megtanít tisztességesen győzni és emelt fővel veszíteni, tehát a sport mindenre megtanít.”

Sajnos a politika odáig süllyedt, hogy szinte csak a mában, vagy maximum a holnapban tud gondolkodni és a hosszútávon megtérülő befektetéseket nem kedveli, mert az nem hoz szavazatot. Mi szeretnénk megmutatni, hogy ezt lehet máshogy is. Olyan szakembereket szeretnénk képeztetni, akik át merik és át tudják adni a tudásukat és nyitottak az új ismeretek felé. Felépítenénk olyan közösségeket, melyek egymást motiválva képesek a fejlődésre – ehhez biztosítanánk sportprogramokat és közösségi tereket, ahol ezek a tevékenységek megfelelő minőségben végezhetőek. E közösségekből kinevelt jóképességű győri sportolók pedig biztonságot adnának nehezebb pénzügyi időszakokban is, fenntartva a színvonalat az adott sportágban. És végül Magyarországnak újabb remek sportembereket adhat a fehér-zöld város.

„Aki másokat ismer, okos; aki önmagát ismeri, bölcs;
aki másokat legyőz, erős; aki önmagát győzi le, hős.”
/Lao-ce/

Tehát elsősorban nem másokat kell legyőznünk, hanem saját lehetőségeinket ismerve kell a legjobb dolgokat kiépíteni, ami Győr teljes lakosságának megfelelő lehetőségeket biztosít a sport terén.

BÍRÓ KÁROLY
2019. szeptember 9.

CIVILEK GYŐRÉRT EGYESÜLET