BELVÁROSBÓL ÓVÁROS?

BELVÁROSBÓL ÓVÁROS?

2019.08.20. ÁLLÁSPONT Belváros 0

Avagy miért piszkáljuk folyton azt, amit már békén kéne hagyni?

Elmondhatjuk, hogy a települések belvárosi része szinte mindig szerencsésebb a többi területéhez képest, mivel ha pénz áll a házhoz, azt biztosan elkezdik fejleszteni, vagy az aktuális kor követelményire, divatjára szabni. Győrben sincs ez másképp: bárki is került az utóbbi évtizedekben a város élére, a Belvárost mindig saját képére igazította, ki jobban, ki kevésbé.

(forrás: Régi Győr)

Alapvetően nincs is ezzel baj. A Belváros hasonlatos lehet egy élő test szívéhez, a város egyéb részei pedig lehetnek a test egyéb szervei. Kijelenthetjük, hogy Győr szívével tulajdonképpen semmi komolyabb baj nincsen, a város/test egyéb részei viszont ezer sebből véreznek csakúgy, mint a vérkeringése. Ezek tekintetében felmerülhet a kérdés: nem kéne kicsit más testrészre is összpontosítani végre?

Győr belvárosa teljes átalakításon ment keresztül – főleg az elmúlt évtizedekben -, ez mindenki számára világos. Mint ahogy az is egyértelmű, hogy sokkal jobb a Belváros adta területet rendezett élettérként használni és megélni, sem mint parkolókat és töredezett aszfalt-mezőket bámulni. Utóbbi az egyik véglet, amit semmiképpen sem szeretne visszahozni egyetlen polgár ember sem. Azonban a túlzott rendezettség, a természetes környezet száműzése, a bemutatótermi viszonyok megteremtése ugyanúgy egy véglet, avagy a ló másik oldala. Tekintsünk vissza Győr száz évvel ezelőtti belvárosi képeire. Parkok, ligetek, fák, villák, sétáló emberek, polgárok(!) a Belvárosban. (Akkor még a város volt az emberért.)

Tehát egyáltalán nem sportszerű azzal érvelni az új fejlesztések kapcsán, hogy sokkal jobb, mint a régi kopott aszfalt, mert az annál is régebbi fás-ligetes hangulatnál viszont közel sem biztos, hogy jobb!

A Rákóczi Ferenc utca 12. szám alatti épület jelenleg, 2019-ben is így néz ki. Ez a példa csak egy a sok közül.

Igencsak érdemes volna azon is elgondolkodni, hogy a győri belváros igényel-e további radikális fejlesztéseket olyan értelemben, mint növelés. Szerintünk a szigorú Belvárost tekintve nincs szükség még több emelet-ráépítésre, több parkolóházra, több díszburkolatra, több hordozható-tologatható növényre. (Főleg úgy, hogy a keleti része végtelenül elhanyagolt.) A Belváros nem egy színpad, amit a regnáló városvezetésnek folyton be kell rendeznie! Győr Belvárosa már igazán megérdemelné, hogy pihenhessen, és hogy ezt méltósággal, tiszteletteljesen tehesse.

Vajon pl. erre a beruházásra kinek volt szüksége? Vajon hogyan hat az épületre, illetve a városképre? Vajon számít-e mindez manapság? (forrás: www.ingatlanbazar.hu)

Ezért hát a címben említett Óváros. Egy ilyen pompás földrajzi fekvéssel rendelkező történelmi belvárost egészséges és rugalmas keretek között ugyan, de konzerválni kell.

A Bécsi Kapuról centiméter-pontos felmérési tervek állnak rendelkezésünkre. (forrás: Székely Zoltán – A győri vár XVI. századi reneszánsz kapui)

Vissza kell állítani a századfordulós, üde, szellős hangulatot. Sokkal több figyelmet kell fordítani az építészetre, akár olyan értelemben is, hogy visszaépítünk egy-egy rég elbontott építményt, főleg, ha van róla hiteles feljegyzés és hozzáértő, helyi emberek! Egyfajta parkká kell varázsolni a levegőt már csak fuldokolva kapó belvárosi földet. Nagy általánosságban pedig át kell adni ezt a sétálónak, a kismamának és kisgyereknek, a kerékpárosnak, a pihenni vágyónak. A gyorsabb ütemben mozogni akarónak pedig ott lenne egy okos tömegközlekedési rendszer, amely vidáman összehangolható volna az eddig felsorolt szempontokkal.

(látványterv: Martini Gábor)

Ilyen megközelítésben határozottan azt gondoljuk, hogy Győr „tudna akkorát dobni”, amivel megint csak beírná magát a ténylegesen(!) fejlődő, és a jövőért, a jövőre készülő városok közé. Nem kell aggódni egyáltalán azért sem, hogy ez esetben úgymond nem épülne kortárs létesítmény. Bizony épülne az is, csak nem itt, ugyanis ahogy már említettük, Győrnek több testrésze van, amely jelenleg beteg. Ezek a beteg részek pedig gyengítik az egészt, hiába gondolják sokan, hogy szép a Belváros. Egy másik írásban kitérünk arra is, milyen máig kihagyott nagy lehetőség adódhat még.

MARTINI GÁBOR
2019. június 24.

CIVILEK GYŐRÉRT EGYESÜLET

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük