{"id":1344,"date":"2019-09-04T05:20:44","date_gmt":"2019-09-04T05:20:44","guid":{"rendered":"http:\/\/civilekgyorert.hu\/?p=1344"},"modified":"2019-09-10T11:41:01","modified_gmt":"2019-09-10T11:41:01","slug":"ezt-a-partszint-dobd-le-mar","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/civilekgyorert.hu\/index.php\/2019\/09\/04\/ezt-a-partszint-dobd-le-mar\/","title":{"rendered":"\u201eEZT A P\u00c1RTSZ\u00cdNT DOBD LE M\u00c1R!\u201d"},"content":{"rendered":"\n

Gondolatok a p\u00e1rtmentes \u00f6nkorm\u00e1nyzatis\u00e1gr\u00f3l<\/strong><\/p>\n\n\n\n

<\/div>\n\n\n\n

Az \u00f6nkorm\u00e1nyzatis\u00e1g eszm\u00e9je komoly hagyom\u00e1nyokkal rendelkezik a magyar k\u00f6zjogi gondolkod\u00e1sban. T\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnk sz\u00e1mos epiz\u00f3dj\u00e1b\u00f3l ismert, hogy a Szent Korona k\u00f6zjogi fogalm\u00e1b\u00f3l levezetett v\u00e1rmegyei auton\u00f3mia hossz\u00fa id\u0151n kereszt\u00fcl a f\u00fcggetlens\u00e9gi gondolat egyik f\u0151 t\u00e1maszt\u00e9k\u00e1nak sz\u00e1m\u00edtott<\/strong>, \u00e9s az \u00fan. vis inertiae <\/em>jog\u00e1t gyakorolva a v\u00e1rmegyei k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s a \u201et\u00f6rv\u00e9ny szellem\u00e9be \u00fctk\u00f6z\u0151\u201d, avagy a t\u00f6rt\u00e9neti alkotm\u00e1ny szellem\u00e9vel ellent\u00e9tesnek \u00edt\u00e9lt Habsburg uralkod\u00f3i rendelkez\u00e9sek v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1t elviekben megakaszthatta. [1]<\/em> A tan\u00e1csrendszer 1950-ben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 bevezet\u00e9se megl\u00e1t\u00e1sunk szerint \u00f6sszeegyeztethetetlennek bizonyult az im\u00e9nt t\u00e1virati t\u00f6m\u00f6rs\u00e9ggel felvillantott magyar hagyom\u00e1nyokkal, \u00edgy nem v\u00e9letlen, hogy a \u201epuha diktat\u00fara\u201d \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en mind a v\u00e1laszt\u00f3polg\u00e1rok, mind az \u00fajonnan megalakult p\u00e1rtok nagy elv\u00e1r\u00e1sokkal tekintettek az 1990-es helyhat\u00f3s\u00e1gi v\u00e1laszt\u00e1s el\u00e9. Az elm\u00falt h\u00e1rom \u00e9vtized \u00f6nkorm\u00e1nyzatis\u00e1ggal kapcsolatos m\u00e9rlege azonban puszt\u00e1n Ady Endre \u00e9s Szekf\u0171 Gyula el\u00e9gikus s\u00f3hajt\u00e1s\u00e1t alapul v\u00e9ve vonhat\u00f3 meg: valahol m\u00e1r megint utat vesztett\u00fcnk.<\/p>\n\n\n\n

A k\u00e9pvisel\u0151test\u00fcleteket meleged\u00e9s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l haszn\u00e1l\u00f3 p\u00e1rtdeleg\u00e1ltakkal szembeni bizalmatlans\u00e1g megnyilv\u00e1nul\u00e1s\u00e1nak tekinthetj\u00fck tal\u00e1n azt is, hogy az \u00e1ltalunk vizsg\u00e1lt 3207 telep\u00fcl\u00e9s 17.298 k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9nek mind\u00f6ssze 23,26%-a \u00f6lt\u00f6tte mag\u00e1ra valamely p\u00e1rt g\u00fany\u00e1j\u00e1t, a fennmarad\u00f3 76,74 sz\u00e1zal\u00e9k pedig f\u00fcggetlenk\u00e9nt, vagy valamely civil szervezet reprezent\u00e1nsak\u00e9nt v\u00e9gzi munk\u00e1j\u00e1t. A megyei jog\u00fa v\u00e1rosokban<\/strong>, valamint a f\u0151v\u00e1rosokban persze sz\u00e1mottev\u0151en rosszabb a helyzet, itt ugyanis a p\u00e1rtok k\u00e9pvisel\u0151ib\u0151l \u00e1ll \u00f6ssze a k\u00e9pvisel\u0151test\u00fclet aktu\u00e1lis t\u00f6bbs\u00e9ge.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A fentiekre figyelemmel az al\u00e1bbiakban azt vizsg\u00e1ljuk, hogy a hazai \u00e9s nemzetk\u00f6zi k\u00f6zjogtudom\u00e1ny, valamint az \u00e1llamelm\u00e9let m\u0171vel\u0151inek n\u00e9z\u0151pontj\u00e1t tekintetbe v\u00e9ve mennyire akcept\u00e1lhat\u00f3 Vona G\u00e1bor k\u00e9r\u00e9se, miszerint ne f\u00e9lj\u00fcnk a p\u00e1rtmentes \u00f6nkorm\u00e1nyzatis\u00e1g melletti elk\u00f6telez\u0151d\u00e9st\u0151l. [2]<\/em><\/p>\n\n\n\n

<\/div>\n\n\n\n

A (p\u00e1rtokt\u00f3l mentes) \u00f6nkorm\u00e1nyzatis\u00e1g jelent\u0151s\u00e9ge az \u00e1llamelm\u00e9leti gondolkod\u00e1sban<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Az eur\u00f3pai t\u00f6rt\u00e9nelem menet\u00e9t szeml\u00e9lve meg\u00e1llap\u00edthatjuk, hogy az \u00e1llam a fejl\u0151d\u00e9s egy pontj\u00e1n \u2013 nagyj\u00e1b\u00f3l a XVII. sz\u00e1zadt\u00f3l kezd\u0151d\u0151en \u2013 m\u00e1r k\u00e9pess\u00e9 v\u00e1lt arra, hogy sikerrel kapcsolja ki az addigi riv\u00e1lis szerepl\u0151ket a politika-form\u00e1l\u00e1s folyamat\u00e1b\u00f3l. [3]<\/em> A vesztf\u00e1liai rendszer r\u00e9v\u00e9n az \u00e1llam megszil\u00e1rd\u00edtotta poz\u00edci\u00f3it, ez\u00e1ltal k\u00f6zponti jelent\u0151s\u00e9g\u0171v\u00e9 v\u00e1lt a t\u00e1rsadalom szervez\u00e9s\u00e9ben; e relevanci\u00e1ra n\u00e9zve igencsak szeml\u00e9letes a napkir\u00e1ly, XIV. Lajos hal\u00e1los \u00e1gy\u00e1n tett kijelent\u00e9se, miszerint \u201e\u00c9n elt\u00e1vozom, de az \u00e1llam \u00f6r\u00f6kre itt marad\u201d. [4]<\/em> A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 politikai rendszerek ett\u0151l kezd\u0151d\u0151en a centraliz\u00e1ci\u00f3 vez\u00e9rfonal\u00e1ra felh\u00fazva igyekeztek kialak\u00edtani a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fcket<\/strong>; a n\u00e9pek \u201e\u00e1ltal\u00e1nos boldog\u00edt\u00e1s\u00e1ra\u201d v\u00e1llalkozva pedig olyan ter\u00fcletekre is kiterjesztett\u00e9k cs\u00e1pjaikat, mint a f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9s, az ipar vagy a kereskedelem. Az uralkod\u00f3k az \u00e1llami egys\u00e9g h\u00edv\u00f3szav\u00e1t haszn\u00e1lva a kor\u00e1bban auton\u00f3mi\u00e1val rendelkez\u0151 \u00f6nigazgat\u00e1si test\u00fcletek addigi funkci\u00f3it is magukhoz telep\u00edtett\u00e9k. [5]<\/em><\/p>\n\n\n\n

E nagym\u00e9rt\u00e9k\u0171 centraliz\u00e1ci\u00f3 azonban hamarosan a hat\u00e1raihoz \u00e9rkezett, \u00e9s a t\u00e1rsadalom r\u00e9sz\u00e9r\u0151l kimunk\u00e1l\u00f3dott a jogegyenl\u0151s\u00e9gre alapozott alkotm\u00e1nyos \u00e1llam, valamint a decentraliz\u00e1ci\u00f3 ig\u00e9nye. A v\u00e9gletekig vitt centraliz\u00e1ci\u00f3 ellenhat\u00e1sak\u00e9nt el\u0151sz\u00f6r Belgiumban jelent meg az a kodifik\u00e1l\u00e1sra is ker\u00fclt gondolat, miszerint a Montesquieu-f\u00e9le klasszikus h\u00e1rom \u00e1llamhatalmi \u00e1gat ki kell eg\u00e9sz\u00edteni egy negyedikkel: a megyei vagy k\u00f6zs\u00e9gi hatalommal. [6]<\/em> Benjamin Constant e hatalmak sz\u00e1m\u00e1t m\u00e1r \u00f6tben hat\u00e1rozta meg; felfog\u00e1sa szerint ugyanis a \u201ek\u00e9pvisel\u0151\u201d, a v\u00e9grehajt\u00f3, b\u00edr\u00f3i, valamint a t\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1gi hatalom mellett k\u00fcl\u00f6n hatalmi \u00e1gat jelentett a kir\u00e1ly (mint \u00e1llamf\u0151) is. [7]<\/em> A k\u00f6zigazgat\u00e1s decentraliz\u00e1ci\u00f3ja r\u00e9v\u00e9n tulajdonk\u00e9ppen vissza lehetett szolg\u00e1ltatni azokat a helyi \u00e9s k\u00fcl\u00f6nleges k\u00f6zigazgat\u00e1si szerveket, amelyeket a \u201et\u00faltolt\u201d centraliz\u00e1ci\u00f3 kor\u00e1bban elorzott.<\/strong> A francia Haoirou l\u00e9nyegre t\u00f6r\u0151en foglalta \u00f6ssze e megold\u00e1s l\u00e9nyeg\u00e9t: a k\u00e9pvisel\u0151test\u00fclet tagjainak megv\u00e1laszt\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n, a \u201edecentraliz\u00e1lt k\u00f6zigazgat\u00e1s\u201d terep\u00e9n a n\u00e9p \u201e\u00f6nmaga korm\u00e1nyozza \u00f6nmag\u00e1t\u201d, \u00edgy politikai \u00e9rtelemben \u201efelszabad\u00edtja\u201d a nemzetet; m\u00e1sfel\u0151l a helyi k\u00f6z\u00fcgyekkel val\u00f3 foglalkoz\u00e1snak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a \u201enemzetet saj\u00e1t sors\u00e1nak int\u00e9z\u00e9s\u00e9re val\u00f3s\u00e1ggal r\u00e1neveli\u201d, ami m\u00e1r egyenes \u00faton vezet el a politikai szabads\u00e1ghoz. Stein ezt azzal toldotta meg, hogy az \u201e\u00f6nigazgat\u00e1si testek\u201d (megy\u00e9k, k\u00f6zs\u00e9gek, test\u00fcletek) \u00e9rinthetetlen, alkotm\u00e1nyos rangra emelt jogosults\u00e1ggal b\u00edrnak a k\u00f6zigazgat\u00e1si funkci\u00f3k ell\u00e1t\u00e1sa ter\u00e9n. [8]<\/em><\/p>\n\n\n\n

Az \u00f6nkorm\u00e1nyzatokra egy\u00e9bk\u00e9nt m\u00e1r j\u00f3val e fejlem\u00e9nyeket megel\u0151z\u0151en komoly alkotm\u00e1ny-\u00e9s jogv\u00e9d\u0151 szerepk\u00f6r h\u00e1rult a kontinens jogfejl\u0151d\u00e9s\u00e9t\u0151l mag\u00e1t f\u00fcggetlen\u00edteni k\u00e9pes Angli\u00e1ban. Az angolok ugyanis a korm\u00e1nyzat cselekedeteire mindig is idegenkedve tekintettek<\/strong>, ez\u00e9rt a \u201ekoron\u00e1val folytatott k\u00fczdelemben\u201d \u00f3ri\u00e1si feladat h\u00e1rult a helyhat\u00f3s\u00e1gi k\u00f6zpontokra. E test\u00fcletek v\u00e9g\u00fcl is az ellen\u00e1ll\u00e1s fontos t\u00e1maszpontjaiv\u00e1 v\u00e1ltak, \u00e9s \u00e9vsz\u00e1zadokon kereszt\u00fcl az angol szabads\u00e1g v\u00e9d\u0151b\u00e1sty\u00e1inak sz\u00e1m\u00edtottak. [9]<\/em> Az Angli\u00e1b\u00f3l kiv\u00e1ndorolt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek az \u00f6nkorm\u00e1nyzatis\u00e1g eszm\u00e9j\u00e9t az \u00dajvil\u00e1gba is \u201eexport\u00e1lt\u00e1k\u201d, \u00edgy 1650-re \u00daj-Angli\u00e1ban m\u00e1r hi\u00e1nytalanul \u00e9s v\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyesen sz\u00e1rba tudott sz\u00f6kkenni az \u00f6nkorm\u00e1nyzati rendszer. Tocqueville tud\u00f3s\u00edt r\u00f3la, hogy az \u00f6nszervez\u0151d\u0151 k\u00f6zs\u00e9gen (Commune) bel\u00fcl \u201eval\u00f3di, tev\u00e9keny, teljess\u00e9ggel demokratikus \u00e9s k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi politikai \u00e9let\u201d alakult ki. A k\u00f6zs\u00e9g \u00f6n\u00e1ll\u00f3an k\u00f6ztisztvisel\u0151ket nevezett ki, saj\u00e1t ad\u00f3kat vetett ki, \u00e9s ath\u00e9ni mint\u00e1ra a k\u00f6zt\u00e9ren, valamint a n\u00e9pgy\u0171l\u00e9sen t\u00e1rgyalt\u00e1k meg a mindannyiuk \u00e9rdekeire kihat\u00f3 k\u00e9rd\u00e9seket. Szint\u00e9n Tocqueville figyelt fel arra is, hogy az amerikai rendszerben a k\u00f6zs\u00e9gi \u00f6nkorm\u00e1nyzati int\u00e9zm\u00e9nyek \u2013 a sz\u00f6vets\u00e9gi forma \u00e9s a b\u00edr\u00f3i hatalom l\u00e9trehoz\u00e1sa mellett \u2013 alapvet\u0151en j\u00e1rultak hozz\u00e1 a demokratikus k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g fenntart\u00e1s\u00e1hoz.<\/strong> Ezek az int\u00e9zm\u00e9nyek ugyanis m\u00e9rs\u00e9klik a \u201et\u00f6bbs\u00e9g zsarnoks\u00e1g\u00e1t\u201d, kedveltt\u00e9 teszik a n\u00e9p k\u00f6r\u00e9ben a szabads\u00e1g eszm\u00e9ny\u00e9t, \u00e9s \u201emegaj\u00e1nd\u00e9kozz\u00e1k a n\u00e9pet a szabad l\u00e9t m\u0171v\u00e9szet\u00e9vel.\u201d [10]<\/em><\/p>\n\n\n\n

Ebben a m\u00e1r-m\u00e1r idillinek nevezhet\u0151 fel\u00e1ll\u00e1sban persze m\u00e9g nem nyomta r\u00e1 a b\u00e9lyeg\u00e9t az \u00f6nkorm\u00e1nyzatok m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re a p\u00e1rtpolitika. A politikai p\u00e1rtok<\/strong>r\u00f3l ugyanis legal\u00e1bb Max Weber le\u00edr\u00e1sa \u00f3ta tudjuk, hogy mind a vez\u00e9reiket, mind a vez\u00e9rkarukat a saj\u00e1t, eszmei \u00e9s anyagi term\u00e9szet\u0171 hatalmi \u00e9rdek, valamint \u201ea hivatali poz\u00edci\u00f3khoz, \u00e9s a megfelel\u0151 ell\u00e1t\u00e1shoz f\u0171z\u0151d\u0151 \u00e9rdek\u201d motiv\u00e1lja<\/strong>. A p\u00e1rtok csak annyiban hajland\u00f3k figyelembe venni az \u0151ket t\u00e1mogat\u00f3 v\u00e1laszt\u00f3k \u00e9rdekeit, amennyiben \u201eez elker\u00fclhetetlen\u00fcl sz\u00fcks\u00e9ges ahhoz, hogy ne vesz\u00e9lyeztesse a v\u00e1laszt\u00e1si es\u00e9lyeit.\u201d [11]<\/em> S a p\u00e1rtok keletkez\u00e9sekor m\u00e9g nyoma sem volt a nagyv\u00e1llalatok hatalmi h\u00e1l\u00f3j\u00e1ba kevered\u0151 politikai \u00e9letnek, a hivatalvad\u00e1szoknak vagy a populista l\u00e1z\u00edt\u00f3knak. Ennek bek\u00f6vetkezt\u00e9re sem kellett azonban sok\u00e1ig v\u00e1rakozni. Ostrogorski 1903-ban kerek-perec akk\u00e9nt foglalt \u00e1ll\u00e1st, hogy a k\u00f6z\u00e9let egy \u201eval\u00f3s\u00e1gos maffia \u00e9s comorra szervezet\u201d uralm\u00e1nak fogly\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt, j\u00f3llehet \u201ekevesebb t\u0151rrel \u00e9s pusk\u00e1val, t\u00f6bb tudom\u00e1nyos met\u00f3dussal.\u201d [12]<\/em> J\u00e1szi Oszk\u00e1r pedig 1906-ban panaszolta el olvas\u00f3inak, hogy a politikai \u00e9let egyetlen c\u00e9lj\u00e1v\u00e1 a hatalom annak \u00e9rdek\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 megszerz\u00e9se v\u00e1lt, hogy a gazdas\u00e1gi k\u00f6r\u00f6knek megfelel\u0151 t\u00f6rv\u00e9nyeket hozzanak, a k\u00f6zhivatalokat zs\u00e1km\u00e1nyszer\u0171en ossz\u00e1k sz\u00e9t, az \u201e\u00f6nkorm\u00e1nyzati m\u0171k\u00f6d\u00e9seket\u201d j\u00f6vedelmez\u0151 m\u00f3don haszn\u00e1lj\u00e1k ki, \u00e9s gyakorta m\u00e9g a b\u00edr\u00f3i tiszts\u00e9geket is sz\u00e1mukra kedvez\u0151 ir\u00e1nyban befoly\u00e1solj\u00e1k. Nem v\u00e9letlen\u00fcl jutott teh\u00e1t arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre, hogy a \u201ed\u00fch\u00f6ng\u0151 nacionalizmus\u201d k\u00f6nt\u00f6s\u00e9be b\u00fajtatott p\u00e1rtfanatizmus \u201ekiz\u00e1r\u00f3lag a milliomosok \u00e9s szolgahad\u00e1nak \u00e9rdekeit szolg\u00e1lja a korrupci\u00f3, cirkuszi \u00e9rz\u00e9kizgat\u00e1s, zs\u00e1km\u00e1nykioszt\u00e1s (\u2026) minden lehet\u0151 eszk\u00f6z\u00e9vel.\u201d [13]<\/em><\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/a><\/figure><\/div>\n\n\n\n

De milyen \u00e1llapotok alakultak ki azt k\u00f6vet\u0151en, hogy a p\u00e1rtok befoly\u00e1ssal kezdtek b\u00edrni az \u00f6nkorm\u00e1nyzatok m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re? Gr\u00fcnwald B\u00e9la 1876-ban kifejtette, hogy az \u00f6nkorm\u00e1nyzat rendszere a mag\u00e1n\u00e9rdekek, a p\u00e1rtpolitika \u2013 a De\u00e1k-p\u00e1rt, a balp\u00e1rt \u2013, illet\u0151leg a nemzetis\u00e9gi t\u00f6rekv\u00e9sek martal\u00e9k\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt, \u00e9s ezzel nagy vesz\u00e9lybe sodorta a politikai szabads\u00e1got, holott \u00e9ppen az \u00f6nkorm\u00e1nyzatok jelentik a szabads\u00e1g \u00e9s a parlamentarizmus leger\u0151sebb z\u00e1log\u00e1t. A politikai p\u00e1rtok els\u0151sorban a megyei t\u00f6bbs\u00e9g kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekedtek, hogy azt\u00e1n onnan kiindulva a k\u00e9s\u0151bbiekben birtokba vehess\u00e9k az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si helyeket is.<\/strong> A megyei \u00f6nkorm\u00e1nyzatban t\u00f6bbs\u00e9get szerzett p\u00e1rt rendre teljesen kiz\u00e1rta a t\u00f6bbi p\u00e1rt k\u00e9pvisel\u0151it a hivatalvisel\u00e9s jog\u00e1b\u00f3l, \u201eaz alisp\u00e1nt\u00f3l a legutols\u00f3 d\u00edjnokig csak saj\u00e1t p\u00e1rtj\u00e1hoz tartoz\u00f3 egy\u00e9neket alkalmazott tisztvisel\u0151k\u00fcl, \u00e9pp \u00fagy, mint a p\u00e1rtok szoktak tenni eg\u00e9sz orsz\u00e1gokra n\u00e9zve. A k\u00e9pvisel\u0151k v\u00e1laszt\u00e1sa pedig e tiszts\u00e9gvisel\u0151k befoly\u00e1sa \u00e9s nyom\u00e1sa alatt ment v\u00e9gbe.\u201d [14]<\/em><\/p>\n\n\n\n

Ferdin\u00e1ndy Gyula 1913-as tanulm\u00e1nya is lesz\u00f6gezte, hogy a t\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1gok gyakran a p\u00e1rtpolitik\u00e1t\u00f3l m\u00e9rgezve voltak k\u00e9nytelenek a k\u00f6z\u00fcgyeket int\u00e9zni. Gr\u00fcnwaldhoz hasonl\u00f3an kiemelte, hogy a tisztvisel\u0151i \u00e1ll\u00e1sok bet\u00f6lt\u00e9s\u00e9n\u00e9l nem egyszer a p\u00e1rtpolitikai \u00e9rdekek \u00e9lveztek els\u0151bbs\u00e9get a k\u00e9pess\u00e9gekkel \u00e9s a szolg\u00e1lati \u00e9rdemmel szemben. R\u00e1ad\u00e1sul sz\u00e1mtalanszor el\u0151fordult, hogy mivel politikailag megb\u00edzhat\u00f3nak tartott\u00e1k a tisztvisel\u0151ket, elmulasztott\u00e1k a hivatali m\u0171k\u00f6d\u00e9s ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9t, esetleg csak meglehet\u0151sen laz\u00e1n k\u00eds\u00e9rt\u00e9k figyelemmel a tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcket. Ez a helyzet \u00f3hatatlanul is politikai szempontokat oltott a k\u00f6zigazgat\u00e1sba, \u201e\u00e9s maga a t\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1g is ekk\u00e9nt kiengedi a k\u00f6zigazgat\u00e1s s\u00falypontj\u00e1t a maga l\u00e1ba al\u00f3l, \u00e9s h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edtja a j\u00f3 k\u00f6zigazgat\u00e1snak alapfelt\u00e9tel\u00e9t, a p\u00e1rtatlans\u00e1got.\u201d [15]<\/em><\/p>\n\n\n\n

A magyar p\u00e9ld\u00e1k mellett a nemzetk\u00f6zi h\u00edr\u0171 tud\u00f3sok munk\u00e1i is al\u00e1t\u00e1masztj\u00e1k a p\u00e1rtpolitika \u00e9s a helyi \u00f6nkorm\u00e1nyzatis\u00e1g \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1s\u00e1nak k\u00e1ros volt\u00e1t. Rudolf von Gneist 1870-ben megjelent Die Preu\u00dfische Kreis-Ordnung<\/em> c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja nem v\u00e9letlen\u00fcl vizsg\u00e1lta azt a probl\u00e9m\u00e1t, hogy mik\u00e9nt sz\u00fcntethet\u0151 meg egy alkotm\u00e1nyos \u00e1llamban a hat\u00f3s\u00e1gi hivatalok bet\u00f6lt\u00e9s\u00e9n\u00e9l tapasztalt vissza\u00e9l\u00e9s, amely d\u00f6nt\u0151en a p\u00e1rtszempontoknak val\u00f3 megfelel\u00e9sb\u0151l fakadt. Gneist \u00fagy v\u00e9lte, hogy az a porosz gyakorlat, amely minden \u00edrnok \u00e9s k\u00fcld\u00f6nc kinevez\u00e9s\u00e9t a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 p\u00e1rtk\u00f6zpontok szempontjaikhoz k\u00f6t\u00f6tte, a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny r\u00e9sz\u00e9r\u0151l alapvet\u0151 bizalmatlans\u00e1got sz\u00fclt a k\u00f6zigazgat\u00e1ssal szemben, \u00e9s ez a probl\u00e9ma mindaddig orvosolhatatlan is marad, am\u00edg a hivat\u00e1sszer\u0171 tisztvisel\u0151s\u00e9g kez\u00e9ben hagyj\u00e1k az \u00e1llam \u2013 ekk\u00e9nt az \u00f6nkorm\u00e1nyzatok \u2013 igazgat\u00e1s\u00e1t. Az ilyen j\u00e1romban teng\u0151d\u0151 tisztvisel\u0151k ugyanis k\u00e9ptelenn\u00e9 v\u00e1lnak a szem\u00e9lyes f\u00fcggetlens\u00e9g meg\u0151rz\u00e9s\u00e9re, \u00e9s nem tudj\u00e1k \u00f6nn\u00f6n meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00e9t kifejez\u00e9sre juttatni. Ez\u00e9rt azt\u00e1n tiszteletbeli hivatalnokok alkalmaz\u00e1s\u00e1ra volna sz\u00fcks\u00e9g, akik nem kegyet vagy polg\u00e1ri \u00e1ll\u00e1st keresnek, hanem szabadon v\u00e1llalkoznak a polg\u00e1ri k\u00f6teless\u00e9gek legnehezebbik\u00e9nek teljes\u00edt\u00e9s\u00e9re. \u201eA tiszteletbeli hivatalnok p\u00e1rtszer\u0171 meg nem er\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9nek teh\u00e1t eg\u00e9szen m\u00e1s a hat\u00e1sa. Nem k\u00e1ros\u00edt meg senkit sem polg\u00e1ri egzisztenci\u00e1j\u00e1ban, nem ijeszt meg, nem fenyeget, s nem f\u00e9leml\u00edt meg senkit.\u201d<\/strong> \u2013 \u00e9rvelt Gneist. \u00cdgy biztos\u00edtott maradna a \u201elegszabadabb p\u00e1rtmozgalom az \u00e1llam centrum\u00e1ban\u201d, ugyanakkor a \u201efolytonos p\u00e1rtatlan helyi k\u00f6zigazgat\u00e1s\u201d k\u00f6vetelm\u00e9nye sem szenvedne csorb\u00e1t. [16]<\/em><\/p>\n\n\n\n

Gneist szerint egy\u00e9bk\u00e9nt a britekn\u00e9l sem volt sz\u00e1mottev\u0151en jobb a helyzet. Az angol parlament als\u00f3h\u00e1z\u00e1nak t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t ugyanis teljesen korrupt v\u00e1rosi t\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1gok v\u00e1lasztott\u00e1k, \u00e9s az \u00fan. z\u00e1rt test\u00fcletek (select bodies<\/em>) mindennem\u0171 kapcsolata megsz\u0171nt a v\u00e1laszt\u00f3polg\u00e1rokkal. \u201eA p\u00e1rtpolitika ezeket a z\u00e1rt test\u00fcleteket tiszt\u00e1ra a politikai kortesg\u00e9pezet alkot\u00f3 elemeiv\u00e9 alak\u00edtotta \u00e1t\u201d \u2013 \u00e1llap\u00edtotta meg. [17]<\/em> Angolsz\u00e1sz ter\u00fcleten sem bizonyult teh\u00e1t kifizet\u0151d\u0151nek, hogy a p\u00e1rtpolitika kiterjesztette fennhat\u00f3s\u00e1g\u00e1t az \u00f6nkorm\u00e1nyzati test\u00fcletekre.<\/p>\n\n\n\n

Dupriez az olasz \u00e9s a francia p\u00e1rtkorm\u00e1nyzatok \u201ehajmereszt\u0151 \u00e9s rendszeresen gyakorolt vissza\u00e9l\u00e9seir\u0151l\u201d tud\u00f3s\u00edtott, amellyel mind\u00f6ssze annyit \u00e9rtek el, hogy a politika t\u00f6nkretette az adminisztr\u00e1ci\u00f3t, \u201e\u00e9s viszont az adminisztr\u00e1ci\u00f3 is a politik\u00e1t.\u201d [18]<\/em><\/p>\n\n\n\n

Konkl\u00fazi\u00f3: a p\u00e1rtmentes \u00f6nkorm\u00e1nyzatokt\u00f3l nem kell f\u00e9lnetek, j\u00f3 lesz!<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A fentebb ismertetett k\u00f6z\u00e1llapotokat felt\u00e9rk\u00e9pezve meg\u00e9rthetj\u00fck, hogy mi\u00e9rt tartott\u00e1k m\u00e1r a XIX. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben is \u00e9get\u0151en s\u00fcrget\u0151nek, hogy az \u00f6nkorm\u00e1nyzat meg tudja akad\u00e1lyozni \u2013 de legal\u00e1bbis m\u00e9rs\u00e9kelni tudja \u2013 a p\u00e1rtkorm\u00e1nyz\u00e1s t\u00falterjeszked\u00e9seit \u00e9s vissza\u00e9l\u00e9seit. Meg\u00e1llap\u00edthatjuk, hogy a politika \u00e9s az \u00f6nkorm\u00e1nyzatis\u00e1g \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1sa \u2013 minden populista rigmus vagy k\u00f6lt\u0151i t\u00falz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl \u2013 a korrupci\u00f3 meleg\u00e1gy\u00e1nak bizonyult.<\/strong> E probl\u00e9m\u00e1t l\u00e1tva sokan az \u00f6nkorm\u00e1nyzatis\u00e1g kiterjeszt\u00e9s\u00e9ben v\u00e9lt\u00e9k felfedezni a gy\u00f3gy\u00edrt, megfogalmazva a hivatalnokok n\u00e9p \u00e1ltal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 v\u00e1laszt\u00e1s\u00e1nak sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t, a megb\u00edzott k\u00e9pvisel\u0151knek a k\u00e9pvisel\u0151test\u00fcletek al\u00e1 val\u00f3 rendel\u00e9s\u00e9t, valamint a v\u00e1laszt\u00f3polg\u00e1rok r\u00e9sz\u00e9r\u0151l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 elsz\u00e1moltathat\u00f3s\u00e1g k\u00f6vetelm\u00e9ny\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

Vona G\u00e1bor teh\u00e1t nem j\u00e1r messze az igazs\u00e1gt\u00f3l, amikor tudatosan az \u00f6nkorm\u00e1nyzati v\u00e1laszt\u00e1sok kamp\u00e1ny\u00e1ra id\u0151z\u00edtve a p\u00e1rtmentes \u00f6nkorm\u00e1nyzatis\u00e1got aj\u00e1nlja a t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00e1s, valamint a v\u00e1laszt\u00f3polg\u00e1rok figyelm\u00e9be. A m\u00f6g\u00f6tt\u00fcnk hagyott, szemrebben\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl elt\u00e9kozoltnak nevezhet\u0151 h\u00e1rom \u00e9vtized gyakorlata ugyanis azt mutatja, hogy a p\u00e1rtok \u00f6nkorm\u00e1nyzatokba val\u00f3 beenged\u00e9se csak az orsz\u00e1gos p\u00e1rtk\u00f6zpontokb\u00f3l mesters\u00e9gesen ir\u00e1ny\u00edtott vit\u00e1k, konfliktusok \u00e9s \u00f6sszet\u0171z\u00e9sek helyi szint\u0171 lek\u00e9pz\u0151d\u00e9s\u00e9t eredm\u00e9nyezte. B\u00e1tran kijelenthetj\u00fck, hogy a XXI. sz\u00e1zadban nem a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szek\u00e9rt\u00e1borok k\u00f6z\u00f6tt zajl\u00f3, p\u00f3kh\u00e1l\u00f3 lepte vit\u00e1k \u00fajb\u00f3l meg \u00fajb\u00f3l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00e1t\u00e9l\u00e9s\u00e9re van sz\u00fcks\u00e9g, hanem az el\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll\u00f3 kih\u00edv\u00e1sokra vil\u00e1gos \u00e9s adekv\u00e1t v\u00e1laszokat megfogalmazni k\u00e9pes, konstrukt\u00edv v\u00e9lem\u00e9nycser\u00e9k min\u00e9l gyakoribb lebonyol\u00edt\u00e1s\u00e1ra.<\/strong> Ennek remek eszk\u00f6ze lehet, ha a p\u00e1rtok sz\u00e1m\u00e1ra nemk\u00edv\u00e1natos terepnek nyilv\u00e1n\u00edtjuk a helyi \u00f6nkorm\u00e1nyzatok k\u00e9pvisel\u0151test\u00fcleteit, \u00e9s oda lehet\u0151s\u00e9g szerint csak a megfelel\u0151 monitoringon \u00e1tesett civil \u00e9s f\u00fcggetlen indul\u00f3kat bocs\u00e1tunk be. Vona felvet\u00e9se nyom\u00e1n erre egy kezdem\u00e9nyez\u00e9s m\u00e1r biztosan l\u00e9tezik: a Civilek Gy\u0151r\u00e9rt Egyes\u00fclet ugyanis a p\u00e1rtk\u00f6zpontok ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l \u00e9s a p\u00e1rt\u00e9rdekekt\u0151l mentes, kiz\u00e1r\u00f3lag a helyi polg\u00e1rok sz\u00fcks\u00e9gleteire koncentr\u00e1l\u00f3 kamp\u00e1nnyal pr\u00f3b\u00e1lja meg el\u00fcltetni egy \u2013 az eddigi hib\u00e1s gyakorlattal szak\u00edt\u00f3 \u2013 alternat\u00edv megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s magvait.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Benjamin Constant lok\u00e1lpatriotizmust n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151 gondolataival egyet\u00e9rtve lesz\u00f6gezhetj\u00fck, hogy csak az a honszeretet lehet egyed\u00fcl val\u00f3di, mely a \u201ehelybelis\u00e9gekb\u0151l ered\u201d. A sv\u00e1jci sz\u00fclet\u00e9s\u0171 francia gondolkod\u00f3 ugyancsak fej\u00e9n tal\u00e1lta a sz\u00f6get, amikor azt javasolta, hogy \u201ele kell k\u00f6tni (\u2026) az embereket azon helyekhez, melyek n\u00e9kik eml\u00e9keket \u00e9s szok\u00e1sokat adnak; \u00e9s ezen cz\u00e9l el\u00e9r\u00e9s\u00e9re, sz\u00fcks\u00e9ges n\u00e9kik, otthon, k\u00f6zs\u00e9g\u00f6kben, megy\u00e9j\u00f6kben annyi politicai s\u00falyt engedni, mennyit az \u00e1ltal\u00e1nos kapcsolat s\u00e9relme n\u00e9lk\u00fcl lehet.\u201d [19]<\/em> A XXI. sz\u00e1zad \u00f6nkorm\u00e1nyzatis\u00e1ggal kapcsolatos maxim\u00e1ja v\u00e9lem\u00e9ny\u00fcnk szerint \u00fagy sz\u00f3l, hogy civil \u00f6nkorm\u00e1nyzat n\u00e9lk\u00fcl nincsen \u00f6nkorm\u00e1nyzati szabads\u00e1g sem.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

<\/div>\n\n\n\n

PONGR\u00c1CZ ALEX
2019. augusztus 16.<\/p>\n\n\n\n

CIVILEK GY\u0150R\u00c9RT EGYES\u00dcLET<\/strong><\/p>\n\n\n\n

* A Hamlet h\u00edres sor\u00e1b\u00f3l (\u201eJ\u00f3 Hamlet, ezt az \u00e9j sz\u00ednt dobd le m\u00e1r!\u201d) sz\u00fcletett sz\u00f3j\u00e1t\u00e9k. V. \u00f6. Arany J\u00e1nos m\u0171vei. \u00d6t\u00f6dik k\u00f6tet. Shakspere [Shakespeare]-ford\u00edt\u00e1sok<\/em>. Franklin-T\u00e1rsulat, Budapest, 1900, 123. o.

[1] Osv\u00e1th Gyula: A v\u00e1rmegyei auton\u00f3mia kifejl\u0151d\u00e9se \u00e9s a v\u00e1rmegyei tisztvisel\u0151k jog\u00e1ll\u00e1sa 1848-ig. Jogt\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1ny<\/em>. Nyomatott L\u00e9vai Izs\u00f3 K\u00f6nyvnyomd\u00e1j\u00e1ban, Rimaszombat, 1912, 27. o. Az \u00f6nkorm\u00e1nyzati auton\u00f3mia jelent\u0151s\u00e9g\u00e9re n\u00e9zve b\u0151vebben l\u00e1sd Ereky Istv\u00e1n: Tanulm\u00e1nyok a v\u00e1rmegyei \u00f6nkorm\u00e1nyzat k\u00f6r\u00e9b\u0151l<\/em>. Grill K\u00e1roly K\u00f6nyvkiad\u00f3-v\u00e1llalata, Budapest, 1908.

Term\u00e9szetesen e jogos\u00edtv\u00e1ny jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t felesleges volna t\u00falbecs\u00fcln\u00fcnk, annak gyakorl\u00e1sa ugyanis nem egyszer hat\u00e1stalan maradt. \u201eDe m\u00e9g mint az alkotm\u00e1nys\u00e9rt\u00e9sek k\u00fcls\u0151leges megakad\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1nak eszk\u00f6ze sem volt a vis inertiae<\/em> felt\u00e9tlen\u00fcl megb\u00edzhat\u00f3. A korm\u00e1ny szembe\u00e1ll\u00edtott vele egy m\u00e1sik hatalmasabb k\u00fcls\u0151 eszk\u00f6zt: a karhatalmat. El\u0151fordult tov\u00e1bb\u00e1, hogy az \u00f6nk\u00e9nyesked\u0151 korm\u00e1ny ellen folytatott elkeseredett k\u00fczdelem hev\u00e9ben a megy\u00e9k gyakran oly rendeleteket is f\u00e9lretettek, amelyek nem s\u00e9rtett\u00e9k a t\u00f6rv\u00e9nyt. S ha ezek nem \u00e9ppen a korm\u00e1ny jogk\u00f6r\u00e9nek kiterjeszt\u00e9s\u00e9t c\u00e9lozt\u00e1k, a korm\u00e1ny nem er\u0151szakolta ki v\u00e9grehajt\u00e1sukat.\u201d Soml\u00f3 B\u00f3dog: A parlamentarizmus a magyar jogban<\/em>. Gibbon Albert K\u00f6nyvkeresked\u00e9se, Kolozsv\u00e1r, 29.

[2] Vona G\u00e1bor: Ne f\u00e9lj\u00fcnk a p\u00e1rtmentes \u00f6nkorm\u00e1nyzatis\u00e1gt\u00f3l!<\/em> In Magyar Hang<\/em>, II. \u00e9vfolyam, 33. sz\u00e1m (2019. augusztus 16-22.), 19. o.

[3] Ennek folyamat\u00e1ra n\u00e9zve l\u00e1sd Spruyt, Hendrik: The Sovereign State and Its Competitors<\/em>. Princeton, 1994, Princeton University Press.

[4] Id\u00e9zi: Sashalmi Endre: Az emberi testt\u0151l az \u00f3ram\u0171ig. Az \u00e1llam metafor\u00e1i \u00e9s formav\u00e1ltoz\u00e1sai a nyugati kereszt\u00e9ny kult\u00fark\u00f6rben, 1300-1800<\/em>. P\u00e9cs, 2015, Kronosz Kiad\u00f3, 179. o.

[5] Stein, Lorenz von: Die Verwaltungslehre. Erster Theil. Die vollziehende Gewalt<\/em>. Zweite Auflage. Verlag der J. G. Cotta\u2019schen Buchhandlung, Stuttgart, 1869

[6] Ereky Istv\u00e1n: K\u00f6zigazgat\u00e1s \u00e9s \u00f6nkorm\u00e1nyzat<\/em>. A Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia Jogtudom\u00e1nyi Bizotts\u00e1g\u00e1nak kiadv\u00e1nysorozata. 10. sz\u00e1m. Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia, Budapest, 1939, 192. o.[7] Constant, Benjamin: Az alkotm\u00e1nyos politica tana<\/em>. Ford.: Perlaky S\u00e1ndor. Nyomatott Trattner-K\u00e1rolyin\u00e1l, Pest, 1862, 12 .o.

[7] Constant, Benjamin: Az alkotm\u00e1nyos politica tana<\/em>. Ford.: Perlaky S\u00e1ndor. Nyomatott Trattner-K\u00e1rolyin\u00e1l, Pest, 1862, 12 .o.

[8] Ereky: i. m. <\/em>(1939), 197., 244. o.

[9] Bagehot megl\u00e1t\u00e1s\u00e1t id\u00e9zi: Stiller M\u00f3r: Angol parlamenti k\u00fczdelmek. Kork\u00e9pek<\/em>. Benk\u0151 Gyula Grill-f\u00e9le Udvari K\u00f6nyvkeresked\u00e9se, Budapest, 1906, 42. o.

[10] Tocqueville, Alexis de: Az amerikai demokr\u00e1cia<\/em>. Ford.: \u00c1d\u00e1m P\u00e9ter et al. Eur\u00f3pa K\u00f6nyvkiad\u00f3, Budapest, 1993, 70., 411. o.

[11] Weber, Max: Gazdas\u00e1g \u00e9s t\u00e1rsadalom. A meg\u00e9rt\u0151 szociol\u00f3gia alapvonalai. <\/em>I. k\u00f6tet. Ford.: Erd\u00e9lyi \u00c1gnes. K\u00f6zgazdas\u00e1gi \u00e9s Jogi K\u00f6nyvkiad\u00f3, Budapest, 1987, 290. o.

[12] Id\u00e9zi: J\u00e1szi Oszk\u00e1r: A demokr\u00e1cia j\u00f6v\u0151je. K\u00fcl\u00f6nnyomat a Huszadik Sz\u00e1zadb\u00f3l<\/em>. Deutsch Zsigmond \u00e9s T\u00e1rsa K\u00f6nyvkeresked\u00e9se, Budapest, 1906, 25. o.

[13] Uo.<\/em>

[14] Gr\u00fcnwald B\u00e9la: K\u00f6zigazgat\u00e1sunk \u00e9s a szabads\u00e1g<\/em>. Kiadja R\u00e1th M\u00f3r, Budapest, 1876, 78., 80. o.

[15] Ferdin\u00e1ndy Gyula: Az \u00f6nkorm\u00e1nyzat mint alkotm\u00e1nybiztos\u00edt\u00e9k<\/em>. In Magyar T\u00e1rsadalomtudom<\/em>\u00e1nyi Szemle, 7. \u00e9vfolyam, 6. sz\u00e1m (1913), 402. o.

[16] Gr\u00fcnwald: i. m.<\/em> (1876), 86-88.

[17] Ereky: i. m.<\/em> (1939), 231. o.

[18] Kuncz Ign\u00e1c: \u00c1llami \u00f6nkorm\u00e1nyzat<\/em>. Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia, Budapest, 1896, 35. o.

[19] Constant: i. m.<\/em> (1862), 130-131.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Gondolatok a p\u00e1rtmentes \u00f6nkorm\u00e1nyzatis\u00e1gr\u00f3l<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":1351,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[11],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/civilekgyorert.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1344"}],"collection":[{"href":"http:\/\/civilekgyorert.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/civilekgyorert.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/civilekgyorert.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/civilekgyorert.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1344"}],"version-history":[{"count":15,"href":"http:\/\/civilekgyorert.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1344\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1389,"href":"http:\/\/civilekgyorert.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1344\/revisions\/1389"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/civilekgyorert.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1351"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/civilekgyorert.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1344"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/civilekgyorert.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1344"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/civilekgyorert.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1344"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}