A Civilek Győrért Egyesület egyik alapvetése, hogy a város vezetését lokálpatrióta civilekre, szakemberekre kell bízni, ugyanis a pártpolitikusok – és a velük együtt érkező botránypolitizálás – rengeteg lehetőségtől és a mindennapi nyugodt működéstől fosztják meg az önkormányzatot és a győrieket.
Jelenleg a győri politikai „elit” egymás ledarálásával van elfoglalva, csak a lényegről nem esik szó: Győrről. Mi azoknak a győri polgároknak kívánunk választási lehetőséget biztosítani, akiknek elege van a kormánypárti botrányokból és az ellenzéki szerencsétlenkedésből. Szeretnénk, ha a közbeszéd a politikusok viselt dolgai helyett Győr jövőjéről szólna!
Programunk választ ad Győr legégetőbb problémáira, a belváros-központúság helyett a városrész-központúságot helyezi előtérbe, az autó helyett pedig az emberre fókuszál. Az egyéni közlekedés helyett a közösségi közlekedést és az alternatív közlekedési módokat preferáljuk. Nyitottabb, átláthatóbb önkormányzatot, egyszerűbb és gyorsabb ügyintézést, a modern technológiák szélesebb körű használatát, a lakosság hatékonyabb bevonását fogjuk megvalósítani. Az elkápráztatás helyett az együtt gondolkodást, a központosítás helyett pedig ott, ahol erre igény és lehetőség van, a részönkormányzati rendszer visszaállítását szorgalmazzuk. A Civilek Győrért Egyesület az élhető és zöld város vízióját fogja minél szélesebb körben elfogadtatni és megvalósítani.
Győrnek rangjához méltó közlekedési infrastruktúrára van szüksége, leszámolunk a kátyúkkal, a szmoggal, a dugókkal és a parkolási gondokkal. Meg kell határoznunk, hogy merre tart ez a város az újabb ipari forradalom küszöbén, energiagazdálkodás tekintetében radikálisan új szemléletre és beruházásokra van szükségünk. Értékteremtő tudásra kell építenünk a jövőt, mert nem összeszerelő csarnokban akarunk élni, hanem egy pezsgő kulturális és szellemi központban, ahol a múlt értékeit ugyanolyan nagy becsben tartják, mint a jelen vívmányait és a jövő lehetőségeit.
Hálával gondolunk mindazokra, akik segítettek ezt a programot megalkotni. Büszkén képviseljük ezeket a célokat, mert hisszük, hogy Győr többet érdemel, mint amit a jelenlegi politikusok nyújtani tudnak. A pártok igénytelensége helyett jöjjön a győri polgárok igényessége!
Győr, 2024. április 9.
Fejlődés, biztonság, zöld város
Te is itt élsz, neked sem mindegy!
Az első és legfontosabb teendő egy modern önkormányzat létrehozásához, az a szervezeti kultúra fejlesztése, a hivatalnokok szemléletének a megváltoztatása. A győriek az adófizetésükkel közszolgáltatásokért fizetnek. Ebből következik, hogy az önkormányzati hivatalok, intézmények és az ott dolgozók különböző szolgáltatásokat nyújtanak a város lakóinak. A „minden megoldásra van egy probléma” jelszó helyett a „minden problémára van megoldás” fogja jellemezni az önkormányzat dolgozóit a lakossági ügyintézés során.
Öt éven belül létrehozzuk a teljes e-közigazgatást. A technológia régen adott, a forrás rendelkezésre áll, csak az akarat hiányzott eddig.
A Civilek Győrért Egyesület egy polgári várost akar újjáépíteni. A győrieket bevonni a döntésekbe, meghallgatni a véleményüket. Helyi népszavazásokat fogunk tartani többek között a gazdasági stratégiáról, a tömegközlekedésről, a parkolási rendszerről, teljes városrészeket érintő beruházásokról és a színház sorsáról is. Bebizonyítjuk az embereknek, hogy érdemes foglalkozni Győr közügyeivel. Mert ha egy döntési folyamatban részt vehetnek a győriek, az eredményt is inkább érzik magukénak.
2010 és 2015 között hét részönkormányzat működött a városban: Bácsán, Gyirmóton, Likócson, Kismegyeren, Ménfőcsanakon, Újvárosban és Győrszentivánon. Ahol a helyiek igénylik, ott támogatjuk a részönkormányzatok visszaállítását. Győrszentiván esetében kiemelt fontosságúnak tartjuk ennek felülvizsgálatát. Sőt, továbbmegyünk! Amennyiben a szentivániak önálló településként, saját független önkormányzattal képzelik el a jövőjüket, úgy ebben is támogatjuk őket.
A város kétségkívül fejlődött az elmúlt három évtizedben, de a közlekedési infrastruktúra nem tudta ezt megfelelően követni. A győri utak állapota botrányos! Megalkotjuk a mindenki által digitálisan hozzáférhető győri útfelújítási stratégiát, mely három fontos sarokkőre épül.
Az útkezelő szervezet képviselőinek és a városrészek képviselőinek bevonásával egy teljes közút-állapot felmérés elkészítése, majd ennek eredményeit felhasználva egy ötéves felújítási ütemterv kidolgozása.
Egy mindenki számára nyilvánosan hozzáférhető interaktív térkép létrehozása, melyen feltüntetésre kerül minden győri utca legutolsó felújításának dátuma, az azt végző kivitelező neve, a beruházás értéke, és az, hogy mikor kerül sor a következő felújításra. Kiemelt funkciója a térképnek, hogy azon keresztül lehetővé válik a lakosság számára, hogy a hibák helyeinek pontos meghatározásával azokat egyúttal be is jelentsék.
A stratégia harmadik eleme nyilvánvalóan a szükséges anyagi fedezet előteremtése. A város költségvetésének megalkotásakor a közútkezelőnek szánt források esetében külön tétel lesz a szinten tartásra, kátyúzásra, a váratlanul felmerülő problémákra szánt évi 2 milliárd forint, és az útfelújítási programra ezen felül, ettől elkülönítve biztosítunk évi 3 milliárd forintot. A közútkezelőnek és alvállalkozóinak kötelező tanulmányutat szervezünk Ausztriába, hogy megtanulják, miként kell a csatornafedeleket az útfelület szintjéhez igazítva elhelyezni.
A helyi buszközlekedés jelenlegi színvonala és működése jócskán elmarad a győri polgárok jogos elvárásaitól. Kétségkívül történtek buszbeszerzések és fiatalodott a buszállomány, de a lényegi problémákat a Volán nem képes orvosolni:
Ezek szinte kivétel nélkül szervezési és menedzsment problémák. Megoldásként létrehozunk egy önkormányzati tömegközlekedési társaságot és ezáltal közvetlen irányítást szerzünk a győri buszközlekedés megszervezésében. Javaslatunk nagyobb beruházás nélkül is megvalósítható, ugyanis a telephelyek és a buszok állami tulajdont képeznek, azaz közösségi tulajdonban vannak. Egy minisztériumi döntés szükséges és vagyonátruházás keretében az önkormányzat azonnal átvehetné őket az államtól.
A jelenleg meglévő kerékpút-hálózat foghíjas, nem alkalmas arra, hogy vonzóbbá tegye ezt a közlekedési formát. Összefüggő, a városrészeket összekötő, jól karbantartott kerékpárút-hálózatot építünk ki Győrben. Szemléletformáló kampányokat indítunk a kerékpáros egyesületekkel karöltve annak érdekében, hogy a biciklizés népszerűsége töretlenül emelkedhessen. Ingyenes „kerékpáros-KRESZ” oktatást szervezünk a közlekedési kultúra javítása érdekében.
Befejezzük a győri körvasutat, mely az alapját képezi egy elővárosi vasút kiépítésének.
A jelenlegi ipari park betelt – a szentivániak akaratát is figyelembe véve – a további bővítést nem támogatjuk. Egy új ipari parkot nyitunk a várostól dél-délkeleti irányban.
A világban zajlik egy digitális és zöld ipari forradalom, mely az autóiparban is érezteti hatását. Nekünk, győrieknek is szembe kell nézni a valósággal és nem szabad homokba dugnunk a fejünket. Fel kell tennünk a kérdést, hogy mi lesz Győrrel 20-30 év múlva, amikor a belső égésű motorokra koncentráló autóipar leépül? Ha meg szeretnénk tartani az autógyártást, mint a város fő húzó ágazatát, akkor nincs más lehetőségünk, mint lépést tartani a fejlődéssel és nyitottnak lenni az új technológiák irányába.
Nemzetközi lobbi tevékenységet kezdünk, hogy elősegítsük a magas hozzáadott értékű és intenzív tudásigényű zöld iparágak Győrbe települését. Az egyetemmel szorosan együttműködve, támogatni fogjuk a mesterséges intelligencia-kutatással és robotika-fejlesztéssel foglalkozó startup vállalkozásokat.
A turizmus szempontjából súlyos gazdaságpolitikai mulasztásnak tartjuk, hogy nem jött létre a megállapodás a MAHART Zrt. és Győr között a folyami kikötő megépítéséről. A tárgyalásokat újrakezdjük és a győri turizmus dimenzióváltását eredményező beruházást megvalósítjuk.
Adókedvezményekkel segíteni fogjuk a győri kezdő vállalkozások piacra lépését, ösztönözni fogjuk a barnamezős beruházásokat. Az éves szolidaritási hozzájárulás összegét újratárgyaljuk a valós iparűzési adókulcsot figyelembe véve, így évi 4-5 milliárd forint marad Győr kasszájában.
Testnek és léleknek együttesen szüksége van fejlődésre, kikapcsolódásra. Szeretnénk Győrt sport és kultúra tekintetében is „bezzegvárossá” tenni.
A sportegyesületek vezetéséből eltávolítjuk a politikusokat és kizárólag elhivatott szakembereket bízunk meg az élsport irányításával. Az egészségmegőrzés legjobb módja a rendszeres testmozgás, ezért az élsport mellett a tömegsportra is nagyobb hangsúlyt fektetünk. Szabadhegyen, Marcalvárosban és Győrszentivánon uszodát építünk.
Az elakadt kulturális negyed beruházást elindítjuk és részletekben megvalósítjuk. Modern koncertterembe költözik a Győri Filharmonikus Zenekar és új otthont kap a Győri Nemzeti Színház. A jelenlegi színház épületéből, felújítás után létrehozzuk Magyarország első szocialista retro-múzeumát. A kulturális intézmények tevékenységét összehangoljuk, rövid és hosszú távú stratégia mentén, tudatosabb tervezéssel szélesebb programkínálatot biztosítunk, valamint állandó helytörténeti kiállítást hozunk létre.
Az időszakos rendezvények tekintetében különös figyelmet fordítunk arra, hogy minden generáció megtalálja a szórakozási lehetőségét, a Győrkőc-fesztiváltól a nyugdíjasklub estekig. A Rómer Ház korábbi funkcióját visszaállítva a fiataloknak biztosítunk koncertek megrendezésére is alkalmas közösségi teret.
A tudatos energiagazdálkodás és az energiahatékonyság növelése ma már gazdasági és környezetvédelmi érdek a Föld minden lakója számára.
Újraindítjuk a panelprogramot! A korábban sikeres, de leállított állami „3+3-as” támogatáshoz hasonló pályázati felújítási keretet hirdetünk a győri családi ház tulajdonosoknak, melyet energiahatékonyság-növelő beruházásokra használhatnak fel.
Új termálkutakat fúrunk és öt éven belül a város teljes távhő-hálózatát kizárólag geotermikus energiával fogjuk üzemeltetni. A közintézmények mindegyikénél kiépítjük az okos-fűtésvezérlést.
Győr zöldbe borul! A kopár terek helyett zöld szigetek uralják a jövő városát, a zöldfelületek és zöldterületek mennyiségét érdemben (nem ládába erőszakolt dísznövényekkel) növeljük minden városrészben. Az egyik legfőbb városi szervezőerővé tesszük a zöld infrastruktúrát. A házakon zöldhomlokzatok és zöldtetők kialakítását bátorítjuk, helyi rendeletben határozzuk meg az új építéseknél a napelemek és a zöldtető kialakításának arányát, a belső udvarok zöldítésére programot hirdetünk.
A Győri Állatmenhellyel partnerségi megállapodást kötünk, melynek keretében modern, folyamatos egészségügyi ellátásra alkalmas egységgel bővített telephelyet biztosítunk számukra. Támogatást nyújtunk az örökbefogadás és a felelős állattartás népszerűsítéséhez. A már meglévő futtatók számát tovább növeljük, ahol szükséges további ürülékgyűjtő kukákat helyezünk ki. Teret adunk a kutyás közösségeknek rendezvények szervezéséhez is. Az elveszett, elkóborolt állatok felkutatására, a sérült vagy bántalmazott állatok mentésére szakosodott szervezetekkel hatékonyabb együttműködésre törekszünk.
Külön támogatási keretet hozunk létre a Győrben működő állatvédő civil szervezetek számára. A társasházakban az állattartás kapcsán kialakult konfliktusok kezelésére munkacsoportot hozunk létre, melyhez egyaránt fordulhatnak az állattartók és azok, akiket ez zavar.
Győr rendelkezik a megyei jogú városok közül a legtöbb önkormányzati tulajdonú bérlakással. Több ezer ingatlan van a város tulajdonában, mégsem tud érdemi szereplőként jelen lenni a bérlakás piacon.
Létrehozunk egy átfogó bérlakás hasznosítási stratégiát. A rossz állapotú ingatlanokat felújítás fejében bérleti díj időszakos elengedésével hirdetjük meg. A közfeladatok ellátásához kapcsolódó munkaerőhiány orvoslására kedvezményes lakhatást biztosítunk a bölcsődei és óvodai dolgozóknak, pedagógusoknak, rendvédelmi és egészségügyi dolgozóknak, közalkalmazottaknak. Szociális alapon pályázható lakásoknál külön kategóriát hozunk létre a gyermeküket egyedül nevelő szülők részére és őket előre soroljuk a kiválasztási folyamatban. Az elbírálási határidőt, a jogosultság megállapítása és a beköltözés közötti várakozási időt lerövidítjük.
Sajnos szükség van arra is, hogy komolyabban felülvizsgáljuk a jogosultságokat azok érdekében, akik valóban rászorulnak az ilyen jellegű támogatásokra.
Lakásgazdálkodás tekintetében a proaktív piaci jelenlétet fogjuk erősíteni, a bécsi lakáspolitika pozitív tapasztalatait alapul véve.
